Szerencsés vagyok, mert 1983 májusában a 13-a éppen péntekre esett, amikor születtem. Egészen azóta nem hiszek semmilyen babonában, így az esküvői babonákban sem.

 

Idén már kétszer is elkaptam a menyasszonyi csokrot „munka” közben és még senki sem kopogtatott nálam eljegyzési gyűrűvel. Felháborító! Szóval ez is „bizonyíték”, hogy nálam a babonák nem működnek. De természetesen ismerem őket és elfogadom, hogy vannak.

De ami fontosabb: ismerem és elfogadom a menyasszonyok különböző „sztárallűrjeit”. És kiválóan ismerem a vőlegények típusait: a “miért kell ez a nagy felhajtás egyetlen napért” alapértelmezett kiadást, és a “legyünk már túl rajta” 2.0-ás verziót…De találkoztam már a különösen ritka, “hogyan rúgjunk be használhatatlanságig a nyitótáncra” változattal is.

Az eset érdekessége, hogy végül nem maradt el a nyitótánc és a násznép semmit sem érzékelt a történésből. Az egyik legfontosabb feladatom ceremóniamesterként, hogy a kellemetlen és lehetetlen helyzeteket is megoldjam.

Több mint 15 éve lettem szerelmese az esküvői világnak, s a hajtóerőm ma is ez a szenvedély, a nap 24 órájában.

Barátnőim és kolléganőim jobbkezeként mindig kivettem a részemet az esküvőjük szervezésében, illetve a lagzik hangulatfelelősi pozícióját is megnyertem magamnak.

2016-ban történt az áttörés, amikor már tudatosan készültem, és a bátyám esküvőjén komplett szolgáltatást nyújtottam nászajándékba. Az akkor 4 éves unokahúgomnak saját verset írtam, amire hetekig készültünk, majd ő maga szavalta el a polgári szertartáson. Nagyon emlékezetes és megható pillanat volt. A lagziban számos különleges és egyedi ötletet valósítottunk meg, amit sok-sok pozitív visszajelzés követett.

Nagyjából ekkor tudtam meg, hogy amit én csinálok egy önálló szakma, amit ceremóniamesternek hívnak, és aki a modern lagzik elismert és keresett szakembere.

Az eddigi esküvőimen gyűjtött tapasztalatok és pozitív visszajelzések folyamatos útjelzőként mutatják utamat. 

Minden lagzimhoz úgy állok hozzá, mintha a sajátomat szervezném. Hiszem azt, hogy ez a hozzáállás akkor sem fog megváltozni, miután “egyszer valamikor” én is asszony leszek.

Azt vallom, hogy egy ceremóniamesternek nem az az elsődleges feladata, hogy szórakoztasson és a fókuszt magára irányítsa.

Nálam az előkészületekben való segítségnyújtás, forgatókönyv írás, inspirációk adása, a nagy napon pedig az események, szolgáltatók és násznép koordinációja tartozik a legfontosabb “Lagzi Gazdi feladatkörbe”.

A pohárköszöntő mellett néhány, a vendégekre és az ifjú párra szabott egyedi játékkal és meglepetéssel lehet fokozni a hangulatot. A felszabadult és nyugodt ünneplés érdekében a meghitt pillanatok megkomponálása és a problémák megoldása az az őrangyali “plusz”, amit majd a személyes találkozónkon és az esküvőd napján fogsz megérezni.

Bármilyen különleges is a kérésetek, forduljatok hozzám bizalommal! 

Együtt megtaláljuk azt a minőséget, stílust és egyensúlyt az esküvőtök napjára, amire mindketten vágytok.

Sok boldogságot kívánok Nektek!